A lovak legkor�bbi �seiAmerik�ban hozz�vet�legesen 50 milli� �vvel ezel�tt �ltek. Nem hasonl�tottak a mai lovakra, marmagass�guk csup�n 30-35 cm volt, �s v�gtagonk�nt n�gy l�bujjuk volt. Id�vel a faj tov�bbfejl�d�tt, �s egyre ink�bb hasonl�tott a ma ismert lovakra. K�r�lbel�l 10 000 �vvel ezel�tt, a j�gkorszak idej�n, az Amerik�ban �l� faj kihalt, �s az amerikai kontinens hossz� ideig lovak n�lk�l maradt.
    A lovak a 15. sz�zadban t�rtek vissza Kolumbusz Krist�fnak �s a spanyol h�d�t�knak k�sz�nhet�en, akik 1493-ban, a Karib-szigeteken t�rt�n� partrasz�ll�skor magukkal vitt�k �ket.
    Masok l�fajta, t�pus �s sz�n l�tezik Amerik�ban. Neh�z pontosan meghat�rozni, mi a k�l�nbs�g fajta �s t�pus k�z�tt, mert nem mindenki �rt egyet e t�m�ban. Egyes lovak t�bbf�le fajtak�nyvbe is felvehet�k, �s a m�r l�tez� fajt�k keresztez�se r�v�n folyamatosan hoznak l�tre �j fajt�kat. Sokan �gy v�lik, hogy a keresztez�s nem �j fajt�kat, csak f�lv�r lovakat eredm�nyez. J� p�lda erre az araappaloosa (arab + appaloosa), a walkaloosa (Tenessee walking l� + appaloosa) �s a quarab (quarter l� + arab). K�l�nf�le sz�njegyz�kek l�teznek, amelyekbe a k�l�nb�z� fajt�j� lovakat bejegyzik. A legh�resebb fajt�k a palomino �s a pinto, de t�bb m�s fajta is k�zismert, p�ld�ul a buckskin (szarvasb�r), a cremello �s a perlino. Vannak magass�s regiszterek is, amelybe a lovakat magass�guk alapj�n jegyzik be, �s k�l�n regiszterek l�teznek k�l�nleges t�pus�, illetve k�l�nleges j�rm�d� lovak sz�m�ra.
    Az amerikai lovak sz�ne �s mint�zata rendk�v�l v�ltozatos.

Araappaloosa:


Walkaloosa:


Quarab:


Palomino:


Pinto:


Buckskin:


Cremello:


Perlino: