Az angol teliv�r l� kialakul�s�t h�rom t�nyez� az angol �llatteny�szt�si kult�ra, a l�versenyz�s �s a kedvez� k�rnyezeti felt�telek szerencs�s egy�tthat�s�nak k�sz�nhetj�k. Az �si kelta lovak angliai lesz�rmazottja az angol �s �r szigeteken �shonos galloway keleti m�nekkel val� teny�szt�se r�v�n alakult ki az a szil�rd szervezet�, kitart� gyors l�t�pus, amely az angol teliv�r fajta kiindul� �llom�ny�t jelentette. K�l�n�sen a XVI-XVII. sz�zad volt a keleti befoly�s kora, �s ez id� alatt mintegy 160 m�n �rkezett Keletr�l Ar�bi�b�l, T�r�k-orsz�gb�l �s Berberiszt�nb�l. Ezek k�z�l h�rom a t�r�k�kt�l zs�km�nyolt �s 1687-ben Angli�ba k�ld�tt Berley Turk, az 1706-ban Ar�bi�ban v�s�rolt Darley Arabian �s a kalandos k�r�lm�nyek k�z�tt Angli�ba ker�lt Godolphin Arabian (egyes forr�sok szerint Godolphin Barb) alap�tott olyan vonalat, hogy lesz�rmazottaik a modern teliv�rteny�szt�sben is fennmaradtak. A t�bbi m�nvonal fokozatosan elt�nt a sz�rmaz�si t�bl�kr�l �s ma elmondhat�, hogy valamennyi angol teliv�r apai �gon e h�rom m�n valamelyik�re vezethet� vissza.
Magyarorsz�gon az angol teliv�r meghonos�t�sa Sz�chenyi Istv�n �s Wessel�nyi Mikl�s nev�hez f�z�dik. Sz�chenyi 1815. okt�ber 19-�n megkezdett els� angliai �tj�n felh�vja a hazai k�zv�lem�ny figyelm�t az angliai l��llom�nyra �s a l�versenyz�sre. 1816-ban 21 lovat v�s�roltat, s ezt tov�bbiak k�vetik. 1822-ben Wessel�nyi Mikl�ssal egy�tt 19 lovat �s 2 csik�t v�s�rolnak. Ugyanezen �vben kezde-m�nyezik a hazai versenyek megszervez�s�t, 1824-ben l�tre is j�n a „P�lyafuttat�si T�rsulat”. Az els� magyarorsz�gi m�nesk�nyvet 1832-ben adt�k ki.
A magyar teny�szt�s� teliv�rek legjobb eredm�nyeiket a XIX. sz�zad utols� negyed�ben �rt�k el az Epsom Derby nyer� Kisb�r �s az 54 versenyben veretlen „csodakanca” Kincsem eredm�nye mindm�ig megd�nthetetlennek l�tszik. Az ut�bbi id�kben Imi (1953) �s Imperi�l (1960) verseny- �s teny�szeredm�nyei voltak kiemelked�ek.

A legh�resebb angol teliv�r:

Kincsem, a legy�zhetetlen „csodakanca”, 1874-ben sz�letett T�pi�szentm�rtonban, gr�f Blaskovich Ern� birtok�n.

Versenyei sor�n 54 versenyen indult �s mindig gy�z�tt, ezzel a teliv�r-teny�szt�s t�rt�net�nek legend�s alakj�v� v�lt. Teljes�tm�ny�t soha egyetlen versenyl� sem tudta el�rni, ezzel az eg�sz magyar versenyl�teny�szt�snek szerzett vil�gh�rnevet.

Lesz�rmazottai eljutottak a vil�g sz�mos t�nyeszt�ist�ll�j�ba. Sz�mos versenyt neveztek el a csodakanc�r�l. A Kincsem parkban, a budapesti galopp�lya bej�rat�n�l 1977-ben fel�ll�tott�k �letnagys�g� bronzszobr�t. T�pi�szel�n, a Blaskovich csal�d Kast�lym�zeum�ban is megtal�lhat�ak a legh�resebb magyar versenyl� eml�kei. A t�pi�szentm�rtoni lovaspark is Kincsem nev�t viseli, itt k�l�n m�zeum gy�jti a versenyl� eml�keit.

A "csodakanca" sz�let�si hely�t az utobbi kutat�sok alapj�n Kisb�rre kell tenni. (A Vipedia Kisb�r c�msz� alatt helyesen szerepel. A Mez�gazdas�gi Muzeumban is ennek megfel�en megtett�k a m�dos�t�st.)

Tov�bbi k�pek: